A film alapjául szolgáló könyv: Andrew Hodges: The Enigma (magyarul kiadta a GABO Kiadó 2015-ben)
A film címe: Kódjátszma (The Imitation Game)
Bemutató dátuma: 2015. február 12.
Rendező: Morten Tyldum
Forgatókönyvíró: Graham Moore
Szereplők:
Benedict Cumberbatch (Alan Turing)
Keira Knightley (Joan Clarke)
Matthew Goode (Hugh Alexander)
Charles Dance (Commander Denniston)
Mark Strong (Stewart Menzies)
Rory Kinnear (Nock)
Allen Leech (John Cairncross)
Tuppence Middleton
Tom Goodman-Hill
Ismertető (a port.hu alapján):
A második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hőse a tragikus sorsú Alan Turing, aki nélkül ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe. A zseniális matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. A második világháború alatt a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és elősegítette a németek legyőzését. A teljes titokban zajló műveletről egyébként a hetvenes évekig senki sem tudott. Ez a tény szomorú szimbóluma is lehetne Turing életének, akinek homoszexualitása miatt rejtőzködő életmódot kellett folytatnia, Nagy-Britanniában ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt még betegségként kezelték. 1952-ben lelepleződött és választania kellett a börtön, vagy a hormonkezelés között. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig nem ismert, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e.
~°♥°~
Háborús történetekkel tele a kamra, de higgyétek el, bombák, ágyúk és fröccsenő vér nélkül is lehet jó filmet csinálni, még úgy is, hogy nincsenek kigyúrt akcióhősök, csak matekzsenik, akik a tudásukkal szállnak harcba.
A Kódjátszmában az Enigma feltörésének történetében merülhetünk el Alan Turing szemszögén keresztül, akit Benedict Cumberbatch alakít. A zseniális, ámde kibírhatatlan személyiségű hősök nem állnak messze tőle, ezt már Sherlock Holmesként is bizonyította. Ez a szerep azonban kissé más. Más, mert egy homoszexuális matematikust alakít, aki titkolni kényszerül szexuális irányultságát, de talán épp ezért tudja Bletchley Park-béli munkájának titkait is mélyen magában tartani.
A könyvvel ellentétben a filmben nem ismerjük meg jobban a főszereplőnk gyerekkorát, az élete fontosabb állomásait, mégis meg tudjuk érteni azt a férfit, akivé lett, hisz sokszor még napjainkban is nehéz elfogadtatni, ha más vagy.
1939 őszén egy csoport férfi és egy hölgy alkotja azt a csapatot, akik megpróbálják a németek Enigma gépe által generált kódokat desifrírozni, azaz visszafejteni. Joan Clarke szerepében Keira Knightley tűnik fel, aki a szerelmes naivák után most fajsúlyosabb szerepet választott. Kiválóan alakítja a család óvó keze alól kikerülni vágyó nőt, aki a saját életét szeretné élni, és aki nem akar többé kevesebb lenni, mint a férfiak, csak azért mert X-kromoszómával rendelkezik.
A kódfejtők között is több ismert névvel és arccal találkozhatunk. A csapatot erősíti a Dowton Abbeyből ismerős Allen Leech, a Szökőhévben megismert Matthew Good, régi kedvencem Charles Dance, valamint a másik Sherlock Holmes filmben látott Mark Strong. A rendezőt is ismerhetjük, hiszen ő készített filmet Jo Nesbo Fejvadászok című regényéből, nem is sikertelenül.
A kódfejtők lassan csiszolódnak csak össze, és eközben Turing rájön, hogy emberi elmével az Enigmát soha nem fogják megfejteni, erre maximum csak egy gép lenne képes, amit a történet szerint 1943-ra sikerül is megépítenie. Hogy ez miért is fontos, azt csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy a 8 tárcsás Enigma gép által generált kód megfejtéséhez akár 159 millió lehetőséget kéne végigpróbálnunk, míg megkapjuk a helyeset. Turing gépe ezt a több milliónyi eshetőséget 6 óra alatt 1-re redukálta.
A sikert azonban nem adják könnyen, a kódtörők az MI6-el karöltve élet és halál urává váltak, mert nem fedhették fel a németek előtt, hogy kezükben van a kódgépük kulcsa, így nem menthettek meg mindenkit.
A történet történelmileg és érzelmileg is végig elég feszes, s bár nincsenek akciójelenetek, bőven van min izgulnunk. Cumberbatch és Keira Knightley játékában is nagy az összhang, szinte azt kívánjuk, bár mi is megtalálnánk a lelki társunkat, de nagy romantikus életérzést ne várjunk. Helyette érjük be megértéssel, bajtársiassággal és tiszteletadással azon hősök előtt, akik nem harcmezőn győzték le az ellenséget.
A film 8 Oscar-díj jelölést kapott, elvitte a legjobb film Golden Globe díját dráma kategóriában, és a Bafta-díjat a legjobb férfi alakítás kategóriában. Hívhatjuk drámának, életrajzi filmnek, vagy háborús mozinak, törhetjük a fejünket, hogy mennyit ér egy ember élete, mi határozza meg mennyit érünk, és vajon mi mit tettünk volna, eközben a Kódjátszma elszórakoztat, elgondolkodtat, és azt hiszem, ez a lényeg.
~°♥°~
Néhány érdekesség a filmről:
~ A film premierje november 14-ére esett, 1940-ben ezen a napon rohanta le Angliát a Luftwaffe. A britek tudtak a villámháborúról, de semmit sem tettek, mert féltek, hogy kitudódna, hogy Alan Turingnak köszönhetően megfejtették az Enigmát. Turingról Winston Churchill egyszer azt állította, hogy többet tett a háború pozitív kimenetele érdekében, mint bárki más.
~ Az Apple almáján található harapás is a Turingról kialakult legendára utal, célzás a holtteste mellett megtalált ciánnal mérgezett gyümölcsre.
~ Churchill a csapatot csak így jellemezte: "olyan arany tojást tojó libák voltak, akik sohasem gágogtak".
~ Kele
Megjegyzések
Megjegyzés küldése