A szobámban feküdtem és a falat bámultam. Megpróbáltam olvasni, de kevés sikerrel jártam, csak olvastam és olvastam, viszont fogalmam sincs, miről volt szó a könyvben. Egy hónapja már… egy hónapja, hogy nem bírok kilábalni ebből a melankóliából, hogy úgy érzem, az a vadbarom exem tönkretette az életemet… elhagyott egy másik lányért, és még nem látom, hogy újra sütne a nap. Az első hetet éreztem a legszörnyűbbnek, szinte megállás nélkül csak bőgtem, minden éjjel itattam az egereket, és magamba zuhantam. Nem jártunk sokáig, nem volt életem nagy szerelme, mégis iszonyúan fáj, amit tett, és még mindig. Rendben, túl sokat nem tettem, hogy jobb legyen, jól érzem magam ebben a semmilyen állapotban. A legjobb barátnőm, Andy szerint, ki kéne mozdulnom, és újra velük lógni. Persze, hogy ebben a közelgő Valentin napi forgatagban láthassam a szerelmes párokat, ahogy nyalják-falják egymást, meg a cuki kis giccsek, amik mind azt hirdetik: „Valentin nap van, vegyél meg! Ezzel lesz igazán különleges!