Ugrás a fő tartalomra

Kresley Cole: Arkánum-krónikák ~ Sephiroth



Kapcsolatom az íróval:

Én nem vagyok Cole-rajongó. Egyszer beleolvastam a Halhatatlanok alkonyat után sorozatába, de nem tetszett. Adtam neki még egy esélyt, az sem jött be. Így erős kétkedéssel néztem a YA könyv-sorozatára, az Arkánum-krónikákra. És azt kell mondjam, ez kellemes csalódás volt. Vagy csak nagyon ki voltam már éhezve egy jó történetre, nem tudom, de nekem nagyon bejött, és nagyot robbant.

Az, hogy nekem nem jött be a HAU, még nem jelenti azt, hogy Cole ne lenne jó író, egyszerűen csak nem az én ízlésemnek való. És az Arkánum-krónikák sorozatban meg is látszik, hogy milyen jó író. A történetvezetés, a világkidolgozás, a karakterek… mind elképesztő, és elbűvölő.

Akkor lássuk!


SOILER ALERT innentől kezdve!


A Nap felperzselte a világot, és a Véggel eljött a Kezdet. 22 gyereknek kell élet-halál harcot vívnia, ők a tarot-pakli Nagy Arkánum lapjai, mind különleges erőkkel és titkokkal rendelkeznek. Csak egy élheti túl, és ő a következő Játékig halhatatlan lesz.


A sztori:

Sokan nyavalyogtak, hogy minek kellett az első 200 oldal, amiben a főszereplő csaj, Evie mindennapjait követtük, de szerintem pont ez adta a könyv hangulatát: láttuk, honnan indult, hová jutott el, mit vesztett, mit nyert, min ment keresztül. Ritka az, mikor egy könyv belemegy a főszál előtti időkbe, de azokat mind szeretem: valóság ízük lesz, szinte az ember érezheti úgy, hogy vele is megtörténhetne.

Maga a világ briliáns. Nem hinném, hogy nagy spoiler, ha elárulom, a történet a tarot-lapokkal van kapcsolatban, és ezt Cole tökéletesen kidolgozta, látszik, sok időt fordított rá, és döbbenetesen jó. A világvége hangulat is jól átjön.

A kedvenc részem a hívószavak és a címek: - minden lapnak van egy jelzője, és egy mondat, amit egymás közelében a másik felől hallanak, ezek a hívószavak. A teljesség igénye nélkül a kedvenceim:

Óvatos és figyelmes: Bolond ~ Őrült, mint egy róka.
Az Elektromosság Mestere: Torony ~ Nézz az égre, fentről csapok le.
Az Illúzió Mestere: Mágus ~ Ne ezt a kezemet nézd, a másikat!
A Tövisúrnőnk: Császárnő ~ Gyere, érints meg… de megfizeted az árát!
A Végtelen Lovag: Halál (neki nincs vagy nem ismert a hívószava)


A karakterek:

Jackson a kőbunkó tuskó, és én fel nem tudom fogni, miért szereti őt Evie. Kiállhatatlan (szerintem) mind a három könyvben, és az egyetlen jó tulajdonsága, hogy jó túlélő. Tényleg remélem, hogy a harmadik rész végén kinyírta őt a Császár, de valószínűleg nem, sőt, szerintem ki fog derülni róla, hogy ő a Nap kártya.

Evie az ostoba, naiv, ingerlően idegesítő, önmagának is hazudó, fennhéjázó stb… ribanc. Milyen kár, hogy Cole nem a vörös boszorkányt tette meg főhősnek, neki legalább csak az egyetlen negatív tulajdonsága a vérszomja. Evie-nek meg csak negatív tulajdonsága van. Én őt sem állhatom. Mondjuk, ilyen szempontból Jacksonnal jó párost alkotnak. Nagy ereje van, és nem akarja használni. Az ilyen buta libáktól falra tudnék mászni. Cseszd meg, van erőd, változtathatsz vele, túlélheted, használd már, te isten barma! Legalább a 3. könyv vége felé ezt is kezdi felfogni.


Matthew a Bolond kártya, és mint ilyen, látja a jövőt, a múltat… neki vannak a könyvben a legértelmesebb megjegyzései, és ő szerintem az egyik legjobb karakter. Mivel nem tudja néha megkülönböztetni a valóságot és a látomásokat ki is jár neki a bolond jelző, mégis, szerintem kiderül majd róla, hogy az egyik legnagyobb játékos.

Akiről még említést tennék, az a Halál, a Végtelen Lovag. Ő a regnáló bajnok immár két Játék óta, ez lesz neki a harmadik. A neve nem véletlen, az érintésével bárkit megölhet. Noha általában a falra mászom a „nem tudok hozzád érni, mert bántanálak/megölnének” klisékupactól, Cole-nak sikerült hihetőre csinálnia. Ezért jár is a piros pont. Halál érintésétől tényleg bárki meghalna, tőle már egy érintés is végzetes. Így sikerült tökéletesen megformálnia a magányos, visszahúzódó, szeretet-hiányos lovagot, és tökéletesen meg is érthetők az érzelmei.

Összegzés:

Noha a két főszereplőt sikerült tökéletesen lehúznom, a sorozat (főleg az első könyv) elképesztően jó. A másodikba a szerelmi háromszög nem kellene, bár várható volt. Attól eltekintve azonban nagyszerű sztori. És a legtöbb Arkánum is meglehetősen érdekes/kedvelhető személyiség. YA szerelmeseknek kötelező darab. Nem fogják megbánni.


Értékelés:


~ Sephiroth

Megjegyzések