Anna Todd: Miután (Miután 1.)

EGY SZENVEDÉLYES SZERELEM TÖRTÉNETE, AMELY MILLIÓKAT HÓDÍTOTT MEG VILÁGSZERTE.

Volt egy időszak Tessa életében, amikor még nem ismerte Hardint, de miután találkoztak, az élet megváltozott.

Tessa igazi jó kislány. Egy rendes fiúval jár már évek óta, vannak tervei, ambíciói, és az anyja ügyel rá, hogy az élete a megfelelő irányban haladjon tovább. 

Aztán elsőévesként beköltözik az egyetem kollégiumába, és találkozik Hardinnal. Azonnal feltűnik neki a tetovált, piercinges fiú, aki angol akcentussal beszél, és mindenben különbözik attól, amit Tessa az addigi életében megszokott. 

Hardin rendkívül mogorva, sőt kifejezetten ellenséges vele, és a viselkedése miatt Tessának gyűlölnie kéne őt. Gyűlöli is, amíg egy este egyedül nem maradnak a fiú szobájában. Tessát megragadja a fiú sötét személyisége, és amikor megcsókolják egymást, olyan szenvedély támad fel benne, amilyet még sohasem tapasztalt. 

Hardin hol gyönyörűnek nevezi, hol egy szó nélkül eltűnik, mintha egyáltalán nem érdekelné. A nemtörődöm viselkedése és a gorombasága ellenére Tessa úgy érzi, ha sikerül mélyre ásnia, megtalálja az igazi Hardint a hazugságok felszíne alatt. Hardin újra és újra eltaszítja, de csak azért, hogy aztán még közelebb vonja magához. 

Tessának megvan a tökéletes barátja. Miért igyekszik ennyire legyőzni a saját sértett büszkeségét, és Hardin előítéletét a rendes lányok iránt? 

Talán azért, mert ez szerelem?

Anna Todd AFTER című fanfictionjét milliók olvasták a WATTPAD-en, és az egész világon lenyűgözte az olvasóit. Itt az idő, hogy ön is megismerkedjen az internet legtöbbet emlegetett könyvével.

~°♥°~

Véleményem:

Ha anno E.L.James könyvére mondták azt, hogy megosztó, akkor bizony erre a regényre is rá lehet aggatni. Mikor először került a szemem elé, akkoriban még csupa jó értékeléseket olvastam róla, majd egyre inkább kezdték a kedvem szegni, mert szépen apránként megjelentek a negatívabb hangvételű kritikák is. Ezek után teljesen elfelejtődött nálam a történet, majd jóval később a GABO oldalán futottam bele. Az említett tendencia itt is követhető volt, rengeteg pozitív értékelés született a könyvről, majd jöttek sorban a nem tetszést kiváltók is. Sajnálatomra ez utóbbiakba már akkor futottam bele főként, miután túlvoltam a könyvön.

„Néha a legrosszabb ötletekből lesznek a legjobbak.”

A könyv előéletéhez hozzátartozik, hogy az egész egy One Direction (továbbiakban 1D) fanfictionként indult és nőtte ki magát igazi regénnyé. A fanfictiont Wattpaden publikálta az írónő és már itt több milliós olvasótábort szerzett magának, majd a jogok megvétele és a kiadás után csak nőtt ez a tábor, de hogy mi is a siker kulcsa?! 

Ha a fentebb említett szerzőhöz visszakanyarodok kicsit, akkor nem csak a megosztás az egyetlen közös pont a két írónő könyve között, hanem az is, hogy fanfiction-ből indult a történet, ami később nyomtatásban is megjelent. Persze minden ilyen történetnek megvan az előnye – főként a rajongók számára -, de számos hátrány is fellelhető bennük. Ilyen hátrány lehet, hogy sokszor ismernünk kell az eredeti szereplőt ahhoz, hogy megértsük a lényét, vagy egy-egy tettébe értelmet tudjunk csiholni, azonban Anna Todd becsületére legyen mondva, hogy semmi 1D háttértudást és rajongást nem igényel a könyv, hiszen ezek nélkül is tökéletesen értékelhetőek a karakterek. 

A könyv sikeréhez nagyban hozzájárul szerintem az, hogy az említett banda nevével fémjelzett írásról van szó, nem kell ezen csodálkozni, hiszen hatalmas rajongó táborral bírnak –a fanatikusabb fajtából is-, így simán elképzelhető, hogy sokakat csak a banda motivált olvasásnál. Ugyanakkor mindig szeretek reálisan látni egy-egy regényt – még akkor is, ha nem tetszett-, és ebben a regényben bizony szép számmal vannak olyan elemek, amik miatt kedvelhető lehet a történet az olvasók számára.

A történet maga felhalmoz minden mai klisét, amit egy romantikus-erotikus könyvben meg kell találnunk. Bájos, naiv, szűz hősnő, aki testkép zavarral küzd, és bár mindenki mondja neki, hogy mennyire csodásan fest, ő még sem érzi így, egészen addig, míg nem jön a főhősünk és el nem kezdi másként láttatni vele magát. A főhős az igazi macsó, aki tele van tetkókkal és piercingekkel, ezek mellé egyfajta bunkó jellem társul, ami a sötét múltjának betudható. Lényegében ez a kiinduló helyzet, ez van csipetnyit fűszerezve és bonyolítva, és voilá máris kész a ’ettől-döglik-a-légy’ típusú sztori.

„…a szerelem olyasmire is ráveheti az embert, amit különben nem tenne meg.”

Nagy vonalakban a történet:

A női főszereplőnk Tessa most kezdi egyetemi életét, mindent maga mögött hagyva másik városba költözik, ahol szinte ledönti a lábáról az új élet, mert nem tud mit kezdeni azzal a világgal, amibe csöppen. Ő, aki mindig csak a biztonságos kis komfort zónáján belül mozgott, most hirtelen kezd belekóstolni abba, hogy azon kívül milyen is az élet. Természetesen túl merev ahhoz, hogy maximálisan élvezze, meg aztán ott van a másik oldal, a kedves Noah, akivel a kapcsolatuk bár eléggé gyermeki cipőben jár, mégis köszönik, ők aztán roppant boldogok. Egészen kitart addig ez a boldogság Tessa részéről, míg első nap meg nem ismerkedik, a bosszantóan nem törődöm Hardinnal. A srác sötét énje már első körben is vonzónak bizonyul számára, különösen akkor mikor éppen lábtörlőként használja a lányt. Mert, hogy nem számít az, hogy mennyire bunkó a srác, tud ő kedves is lenni – ha akar. Bár azért meg kell jegyeznem, hogy Tessa kicsit kétértelműen értelmezi a kedvesség fogalmát, mert míg ezt a szót használja a szerelmére Noah-ra is, addig Hardinra is próbálja ezt ráaggatni, főleg saját megnyugtatásaként. És, hogy ők ketten mit művelnek együtt?! Ordítanak, veszekednek, ha kell, ha nem, majd mikor jön a békülés, akkor mindig a zuhany alatt kötnek ki. 

És kb. addig működőképes a kapcsolatuk, amíg víz közelében vannak, mert amint eltávolodnak onnan, újra jön az, hogy Tessa mennyire megveti ezt a jó embert, és mennyire tökéletesen boldog Noah mellett. Hardin pedig átvált ’kedvesbe’ és mint a deles vonat keresztülgázol a lány érzésein. Ez megy több, mint négyszáz kiborító oldalon keresztül, majd jön a vége a nagy csavarral, ami tartogat meglepetéseket. 

„Hardin megnevettet és megríkat, felbosszant és dühbe hoz, de ami a legfontosabb: mellette úgy érzem, hogy élek.”

Mint említettem látom benne, hogy mik azok a dolgok, amiktől megannyian kedvelik ezt a történetet. Ott van a Tessa lényéből áradó naivitás, amitől pofonegyszerűvé válik az egész karaktere, és amitől könnyebb azonosulni vele, hiszen tökéletesen hozza az esetlen, döntésképtelen lány szerepét, akinek két szőke herceg is van az életében. És míg az egyik maga a biztonság, addig a másik a sötét és vonzó csábítás. Noah nem is annyira lényeges szereplője a történetnek, ő igazából az a kellő töltelék és ’zavaró’ tényező, ami –többek között- a főhősök között áll, hogy elnyerjék az igazi boldogságot. Ugyanakkor ott van Hardin, aki alapjáraton valóban egy utolsó tuskó, de mikor a másik oldalát mutatja, nos, akkor egy igazán értékelhető karaktert kapunk. És emellett az egész történetet körüllengi az erotikus jelleg, ami mostanában nagyon is menő alapnak számít egy könyv esetében. Tehát ez a siker kulcsa, hogy lényegében tövig lerágom a körmöm a főhősökért, míg azok szenvednek és drámáznak, majd kibékülnek újra és újra.

Egy ponton még vevő is voltam erre a sztorira, voltak kiingások mikor magával ragadott a történet és igazán tetszett, ugyanakkor zömében volt az, mikor nem tudtam hitelt adni neki, és mikor roppant módon bosszantott. Egyik szereplőt sem tudtam megkedvelni, sőt… Tessa igazán idegesített, kevés olyan női szereplő van, aki még az olvasás után napokkal is ki tud hozni a sodromból, de Ő ilyen. Egyszerűen egyik ésszerűtlen döntését hozza a másik után, miközben minden önbecsülését és tartását elveszíti, egy olyan srác miatt, aki szó szerint magasról tesz rá. Hardin jellemében az a legbosszantóbb, hogy mikor normális volt az az énje még engem is kezdett megvenni magának, egy ideig… utána viszont már egyre inkább azt éreztem, hogy szívem szerint kiradíroznám még a földbolygóról is – és még szépen fogalmaztam. Egyszerűen nem tudom elviselni, ha egy pasi lábtörlőnek használ egy nőt, és az hagyja is. Ugyanakkor nem ez volt az első, ami nálam kivágta azt a bizonyos biztosítékot… Értékelem egy könyvben az erotikus jelleget, de azt nem mikor a szex maga vagy a bosszú eszköze, vagy pedig problémamegoldásnak használják. Egyszerűen ez nem így működik, hogy valakin átgázolok, majd jól meg… a zuhany alatt – és lényegében bárhol. Aztán az egész vitát semmisnek veszem, mert már kibékültünk. Nem, NEM. Ez nem így működik… a baj még mindig ott marad, bármennyiszer is ágyba bújhatnak, ettől nem múlik el, csak gyűlik, gyűlik, és majd szépen bombaként robban egy nagyot.

És ott van még a történet vége. Őszintén mondom meglepett, meglepett, hogy tetszett, bár azért sejthető volt a végkimenetele. Ám volt olyan is, ami nem lepett meg. Ez pedig Tessa reakciója. Szinte már azt vártam, hogy becibálja a srácot a zuhany alá és mindent semmisnek tekint, és megbocsájt neki a sérelmekért, igazából annyira nem is hatotta meg a dolog, mint vártam, bár egy cseppnyi hisztit fel lehet fedezni, de ennél több érzelem kimutatására sajnos nem volt képes a leányzó. És ezek után, ha azt hinnétek, hogy már nem tud meglepni a könyv, akkor elárulom, hogy igen is képes rá! Mert itt véget ér. Igen, igen. VÉGE. Nem tudom, hogy sírjak e vagy nevessek ezen, mert végül is az egész könyv ilyen volt. Ilyen ellentmondásos. És végig egy olyan peremen egyensúlyozik, amitől könnyen válhat szerethetővé, ugyanakkor utálhatóvá is.

„Ezek vagyunk mi: harag,szenvedély és szerelem.”

Így ezek függvényében én nem várom a folytatást, mert igazán ki lehet találni, hogy mi lesz benne, az viszont érdekel, hogy az írónő meddig hagyja majd szenvedni őket. És ha minden igaz ez hamarosan ki is derül, hiszen a GABO augusztusra ígéri a regény folytatását.

Addig is, hogy kiknek ajánlom az első részt?!

Nos, lényegében bárkinek, aki MIUTÁN ezt a pár sort elolvasta nem rettent el a könyvtől. :)

Értékelés:

~ Official Outsider