Essen pár szó a politikai helyzetről:
Az univerzumban nagyon sokáig háborúk tomboltak, és le se álltak volna, ha nem hoznak létre egy független szervezetet, a League-t (magyarul Liga, vagy Szervezet, de szerintem ezek nem elég kifejezőek). Ők lettek a békefenntartók. Ha konfliktus van, ők avatkoznak be, és tesznek rendet. De létezik rendszer korrupció nélkül?
A válasz nem. A League sem mentes ez alól. Így az univerzum leghatalmasabb katonai haderővel rendelkező szervezete nem több egy olyan rendszernél, ahol bárki megtehet akármit, ha elég pénze van rá. A League legfőbb egysége a képzett orgyilkosok (az angol az assassin szót használja, szerintem ez is sokkal ideillőbb), akik parancsra ölnek, a legjobban képzett katonák mind közül. Aki egyszer bekerül a League-ba, az ott is marad. Onnan csak a halál a kiút, visszavonulás, nyugdíj nincs. A sok rossz mellett azért van a League-nak jó oldala is. Szabályozzák a szabadúszó bérgyilkosokat, és sima kisháborúskodásoknak gátat szabnak – senki nem mer keresztbe tenni a League-nak, mert mindenki fél tőle. Vagy nem?
Bizony, hogy nem. Ahogy minden zsarnoki rendszer, a League is saját maga teremtette meg a legfőbb ellenlábasát, a Sentellát. Öt rettegett harcos (Nykyrian Quiakides, C.I. Syn, Dancer Hauk, Darling Cruel és Jayne Erioux) alapította és vezeti a Sentellát, akik a védtelenek védelmére esküdtek fel. Valójában ők végzik a League tényleges feladatát, még magával a League-val szemben is, és ellenük is simán fellépnek. Az ötből legalább 3 a bűnözési, körözési, és vérdíjlisták éllovasai között van. (Darling Cruel – igen a neve kegyetlen kedvest jelent – nincs a körözött személyek nyilvántartásában – furcsa is lenne, ha egy trónörököst több kormány akarna holtan látni, mint ameddig el tud számolni, Dancer Haukban pedig nem vagyok biztos, a családja kitaszította, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy bűnöző.) De azért milyen ironikus már, nem? Hogy a védteleneket halálos ítélettel a fejük felett élők védik az „igazságszolgáltatástól”. És az egészben a legnagyobb poén?
Hogy nincsenek ezzel egyedül. Szövetségeseik a Tavali kalózok. Ők ténylegesen kalózok – űrkalózok. Becserkésznek és kirabolnak űrsiklókat – gyakori áldozataik a League hajók –, csempésznek, fel lehet bérelni is őket különböző feladatokra, ha valaki megtalálja őket. Aki Tavali zászló alatt repül, az törvényen kívül, de a szervezet védelme alá vonja őket. Attól még ha elkapják őket a hatóságok, kivégzik őket, de amennyire csak lehet, minden Tavali segít a társainak, ha tud. A Sentellához és a League-hoz hasonlóan általában ők is magasan képzett harcosok.
Még talán annyit, hogy a legtöbb bolygónak van egy elnöke, egy kormányzója vagy valami fő vezetői pozíciót betöltő embere. Gyakran használt titulus még az emperor is (magyarul császár, de újfent csak nem ennek fordítanám, szerintem az uralkodó helyt állóbb, kivéve bizonyos szövegkörnyezeteket).
A szereplők:
Olyan kis családias a hangulat az Ichidai univerzumban. Nem, nem vérrokonok valójában, de az embernek mégis az az érzése, hogy egy nagy, őrült családba csöppent. És valamilyen szinten minden szereplő kapcsolatban áll a többivel, az utazás, ahogy kibogozzuk a szálakat… szerintem ez a legélvezetesebb.
A férfiak tipikus Kenyon-hősök. Van köztük gyerekként bántalmazott, gyerekként börtönt-járt, gyerekként mentális intézetbe zárt, és gyerekként elrabolt is. A személyiségek elképesztőek, és a szokásos negatív diszkrimináció is erősen jelen van. Néha csak a szemem meresztettem, hogy úr isten, ezt most Kenyon komolyan gondolta? Aztán rájöttem, hogy csak az emberi alaptermészetet használta fel. Nem könnyű rájönni, hogy a valóságban mind hasonlítunk azokra, akiket megfestett, és most nem a főhősökre gondolok – mindenki másra.
A nők palettája is változatos. A szétrúgom a segged-típustól a táncművészig sokan megfordulnak közöttük. És igen, ezekhez a férfiakhoz kellenek is az ilyen hősnők.
A könyvek:
Szerintem kevesen tudják, de ez a sorozat volt az első, amit Kenyon megírt. Elég kalandos útja volt: a sorozat első 3 könyvét, 3 külön kiadó adta ki, így Kenyonnak el kellett tüntetnie belőlük minden nyomát annak, hogy sorozat. Az SVV sorozat sikere után, a rajongók kérésére végül megjelent az immáron egységes sorozat úgy, ahogy Kenyon mindig is akarta.
Első generáció:
1. könyv: Born of Night – Az éjszaka szülötte
2. könyv: Born of Fire – A tűz szülötte4. könyv: Born of Shadows – Az árnyak szülötte
5. könyv: Born of Silence – A csend szülötte
Novella: Cloak & Silence – Lepel és csend
6. könyv: Born of Fury – A harag szülötte (megj.:2014)
Második generáció:
3. könyv: Born of Ice – A jég szülötte
Novella: Fire & Ice – Tűz és jég
Saját vélemény:
A tisztán sci-fi rajongóknak nem igazán ajánlom – nincs benne olyan sok sci-fi, és ha valaki nem szereti a nyomozást / intrikát / romantikát, akkor úgy unalmasnak találhatja.
Kenyon-rajongóknak, és azoknak, akik szeretik az érdekes, jól felépített világokat, és értékelik, ha „nem minden cukros” teljes szívemből csak ajánlani tudom.
Figyelem! A Cloak & Silence párosa két férfi! Nem, semmi szexjelenet nincs leírva köztük, csak az, hogyan szeretnek egymásba, de nem akarom, hogy valakit (akit nem érdekel, nem szereti, nem akar ilyet olvasni stb...) váratlanul érjen.
Idézetek: (Az összes eddigi könyvből)
„– Te vagy a menedékem… és mindig te leszel az örök poklom.”
„– Hauk (magas, vad férfi, képzett harcos) rózsaszín, női alsóneműt hord!”
„– Ha a pokolba megyünk, én vezetem a buszt.”
„– Tudjátok, ki vagyok?
Nemesis gúnyosan felhorkant. – Tudjuk. Csak nem érdekel minket.”
„– Synnek valami furcsa mentális betegsége van, amitől néha random hazugságok hagyják el a száját.”
„– Micsoda? Találkoztál már te az apámmal? Tudod, azzal a férfival, akinél a vicsorgás már mosolynak könyvelhető el, akinek állandó PMS-e van, és akinek az ujja folyton a lézerpisztolya ravaszán van? Próbálj meg így randizni… Igen, szívem, az apám az a legendás Parancsnok, akinek a számláján több gyilkosság van, mint a League három legjobb assassinjának együttvéve. Nem, nem tervezi, hogy megesz, vagy hogy elrejti valahol a holttestedet, édes, nála ezt jelenti a mosolygás, és igen, tisztában vagyunk azzal, hogy közben úgy fest, mintha komoly fájdalmai lennének. Csak ne tégy semmilyen hirtelen mozdulatot, és akkor talán megéred, hogy eljuss az ajtóig.”
„– Csak két nagy tragédia van az életben: ha nem kapod meg, amit akarsz, vagy ha megkapod.”
„– Ez meg mi a pokol volt? – kérdezte Syn.
– Azt hiszem, szülői aggodalomnak hívják.
Syn bambán meredt rá. – Tessék…? Biztos? Azt hittem, az csak legenda.
Nykyrian vállat vont. – Nem, létezik. Láttam egyszer egy dokumentumfilmben. Egész lenyűgöző volt. Hiszed vagy sem, néhány ember törődik a leszármazottaival.”
„– Nem hazudok. Csak kreatívan mondom el az igazságot.”
„Akkor élsz leginkább, mikor kéz a kézben jársz a halállal.”
„– Szívem, vagy sírsz, vagy nevetsz, és a sírás túl sok erőt emészt fel. Ha nem találod meg a humort a szarkupac alatt, amit az élet rád lapátolt, nagyon hamar megcsömörlesz.”
„– Nem azért fizetnek, hogy kedves legyek. Azért fizetnek, hogy öljek.”
„– Hercegnő, végül az élet mindenkiből áldozatot csinál.”
~ Sephiroth
Megjegyzések
Megjegyzés küldése